Amikor Beethoven Budán koncertezett

2015. április 10. - Beethoven Budán

„A XVIII. és XIX. század határesztendeje, az 1800. év, örök időkre emlékezetes marad Magyarország zenetörténetében. Ebben az esztendőben adott a zene két lángelméje: Haydn és Beethoven személyes megjelenésével zenei életünknek olyan erőteljes lendületet, amely egyszerre előbbre vitte legalább fél évszázaddal. A két nagy mester látogatása után hirtelen megindult a külföldi zeneművészek áramlása Pest-Budára; de sűrűn szerepeltek a színdarabok felvonásai közé beékelt, Muzsikai Akadémiának nevezett hangversenyeken a magyar zene úttörői: Lavotta, Csermák, Bihari, Rózsavölgyi s a Pesten és Budán élő német zeneszerzők is” – írja a Tanulmányok Budapest múltjából című várostörténeti monográfiájában Sebestyén Ede.

alexandra_pavlovna.jpgHaydn és Beethoven koncertje is József nádorhoz és ifjú feleségéhez, Alekszandra Pavlovna hercegnéhez kötődik. Alekszandra Pavlovna férjét, a nádort köszöntötte születésnapján azzal, hogy március 8-án - férje születése napjának előestéjén – előadatta a királyi palotában Haydn legújabb művét, a Teremtés-oratóriumot, amelyet maga a zeneszerző vezényelt. Tudta, hogy férje nagy zenebarát és gyermekkora óta nagy tisztelője Haydn művészetének – írta a már idézett Sebestyén Ede.

1800 áprilisában Budán és Pesten már serényen készülődtek a nádorné nevenapjának megünneplésére. A névnapi ünnepség május elsején kezdődött a Várkápolnában, Veni Sancte-vel. Este ragyogó álarcosbál volt az Országházban. Az egész ország színejava ott forgolódott a pompásan feldíszített termekben, eredeti, tarka álarcosok között. A táncosok között ezúttal is a verbunkosok csoportjának volt legnagyobb sikere.

Másnap a Margitsziget és a Duna volt az ünnepség helye, majd a harmadik napon Karusszelt, azaz lovas vitézi gyakorlást és „tisztelkedést” tartottak Batthyány Tivadar gróf lovaglóiskolájában. Másnap, negyedikén díszebéddel és lövészünneppel köszöntötték a nádornét. Május ötödikén díszelőadás volt Pesten a Magyar Játékszínben. Május hatodikán a pesti és budai polgárság adott nagy bált Batthyány Tivadar gróf parkjában. Hatezer ember mulatott ezen a bálon.

A nádor feleségének tiszteletére rendezett ünnepségek utolsó pontja május hetedikén zajlott le: megismételték a harmadiki nagysikerű lovas előadást, utána pedig hangversenyt rendeztek a Várszínházban. Ekkor szerepelt Beethoven Budán - először és utoljára. A fiatal (harmincéves), de már nagyhírű mestert Brunszvik Ferenc gróf ajánlatára hívták meg. A gróf, aki egy esztendő óta meghitt barátságban volt vele, szerette volna a nádornak és felesé-gének bemutatni, de a körülöttük lezajlott nagy személyforgalom miatt nem adódott hozzá megfelelő alkalom.

beethovenpic.jpgBeethovent kissé bántotta, hogy a grófnak nem sikerült a találkozást megvalósítania. Nem hiúságból, hanem azért, mert szeretett volna a nádornéval megismerkedni. (Orosz származása miatt érdekelte a fiatal asszony, hiszen az ő bécsi pártfogói között több orosz főúr is volt, és megszerette az oroszokat.) A kellemetlen érzés azonban nem tartott sokáig, mert Beethoven belátta, hogy bemutatása elháríthatatlan akadályok miatt hiúsult meg - írja Sebestyén Ede.

Majd így folytatja: a Várszínházban tartott hangverseny műsora ismeretlen, mert a nyomtatványból nem maradt egyetlen példány sem, a lapok pedig, amelyek a hangversenyt megemlítették, egy szóval sem jelezték az előadott darabokat. Csak következtetni lehet, hogy Beethoven egy új művét adta elő, a zongorára és kürtre írt szonátát, mert Giovanni Punto (igazi nevén Stich Vencel) kürtművész is szerepelt a budai hangversenyen, és vele egy héttel vagy kettővel előbb ezt a szonátát Bécsben már eljátszotta Beethoven.

A pest-budai eseményeknek abban az időben négy krónikása volt: a Bécsben megjelenő „Magyar Kurir” és „Magyar Hírmondó”, a „Vereinigte Pester und Ofner Zeitung” és a pozsonyi „Pressburger Zeitung”. A pesti német lap ezt írta budai tudósításában: „Május 7-én megismételték a nagy katonai Karusszelt, utána pedig hangverseny volt az itteni színházban. A hangversenyen a híres Beethoven úr különös ügyességgel mutatta be tehetségét a Forte-pianon, mellette pedig Punto úr tüntette ki magát ritka talentumos játékával, vadászkürtön.”

A Magyar Kurir tudósítása így szólt: „Május 7-én újabban Caroussel volt, mellynek végző-dése után a Budai Theatrumban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a' Forte Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét.”

A koncert után csupán egyetlen alakommal járt Beethoven Budán: 1809 nyarán néhány hetet a budai Brunszvik-palotában töltött. Itt írta az Op. 77. számot viselő zongora-fantáziát, amelyet Brunszvik Ferenc grófnak ajánlott és az Op. 78. zongora-szonátát, amelynek ajánlásával Brunszvik Teréz grófnőt örvendeztette meg.


Ki volt József nádor és Alexandra Pavlovna?

jozsef_nador.jpgJózsef nádor teljes nevén Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich 1776-ban született Firenzében. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő volt.

József Antal főherceg tizenhat éves korában, 1792-ben járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták. Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává. József Antal főherceg ekkor Budára költözött.

A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb köz-jogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát.

József nádor sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejleszté-séért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoz-tatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését, illetve az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margitszigetet. Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit. Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem).

Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota Nádori kriptájában helyezték el, későbbi nádortársaival és családtagjaival együtt. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”

Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő 16 éves korában, 1799. október 30-án Szentpéterváron feleségül ment a 23 éves József Antal János osztrák főherceghez. A fiatal pár 1800 februárjában tért haza Magyarországra, ahol a lakosság lelkesedéssel fogadta őket. „Amikor a menet éle Óbuda határához ért, előlépett Pest, Buda és Óbuda városok magisztrátusa és hódolattal köszöntötte a nádori házaspárt. József nádor néhány meleg szóval megfogadta, hogy mindig különös gondja lesz a három város fejlesztésére. Azután mind a ketten integettek a körülöttük összesereglett ezreknek s a díszkísérettől követve elindultak Buda vára felé." A menet a Bécsi-kapu felől vonult fel a Várba. A kaputól az Országházig magyar és német ulánus és polgári katonaság állt sorfalat. Az üdvözlő beszéd és a nádor rövidre fogott köszönete után a díszmenet elindult az Országház utcán át a királyi palota felé. A királyi palotánál az egykorú tudósítás szerint pengő muzsikaszóval és más egyéb katonai tisztelettételekkel fogadták a nádort és feleségét. A díszteremben ekkor már együtt voltak az ország főnemesei, a dikasztériumok előkelőségei. Abban a pillanatban, amikor a főhercegek fogata a palota udvarára begördült, háromszoros sortűz dördült el, s a lobogódíszbe öltöztetett udvaron ezer meg ezer lelkes Vivat! kiáltás reszkettette meg a téli levegőt.

Alexandra Pavlovna boldog házasság gyors és tragikus véget ért. 1801. március 8-án leány-gyermeket hozott a világra, Alexandrina főhercegnőt, aki születésének órájában meghalt. Alexandra gyermekágyi lázba esett, és néhány nap múlva, március 16-án ő is elhunyt, 17 éves volt.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://beethoven-budan.blog.hu/api/trackback/id/tr157352978